Csütörtök délelőtt a Hód-Mezőgazda Zrt. kutasi úti kiállítási csarnokában nyitották meg a 31. Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásárt. A megnyitót azonnal az állatbírálatok követték. A napokon több, mint 20 országból érkezett 500 körüli kiállító állított standot. Mindenféle állatban gyönyörködhetnek és számos programon vehetnek részt az érdeklődők.

– Azon is dolgoznunk kell, hogy ne befolyásolják percemberek, jött-ment megmondók, tudománytalan, szakmaiatlan emberek a mi munkánkat. Nagyon komoly probléma az, amikor egy könyvtár szakon végzett ember ír: Baj van a juhok beleivel címmel értekezést tudományos rovatban az interneten, nagyon komoly baj, amikor egy fitneszedző azt állítja az értekezésében, hogy a tej rákot okoz. A butaság ellen küzdenünk kel nekünk, hiszen a mindennapi munkánkat lehetetleníti el és az emberi mivoltunkat, hiszen az ember mindenevő, a táplálkozásához a hús és a tejtermékek is hozzátartoznak. Fontos mindezek ellen felemelni a hangunkat, s fontos, hogy azt hangoztassuk: igenis, a tudományra bízzák ennek a megítélését. A metánkibocsátásban sem az állatok, a kérődzők a hibásak, hanem az emberek. Ahhoz, hogy a bolygón élő emberi sokaságot élelmiszerrel el tudjuk látni, ahhoz nagyon komoly tudás kell, hatékony agrárium, hatékony feldolgozóipar. – mondta megnyitójában Antal Gábor, a rendező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, aki azt kérte, ezt a munkát bízzák a szakemberekre, a tudományra, meg fognak vele birkózni, ha a butaságokkal nem korlátozzák őket. Hozzátette: A kiállítók és a látogatók száma mutatja, hogy ez a kiállítás az ország legnagyobb és leglátogatottabb kiállítása. Ahogy korábban elhangzott: Ez az országos tenyészállat kiállítás.

Márki-Zay Péter polgármester köszöntőjében azt hangsúlyozta, ez a város legnagyobb rendezvénye. – Sok panaszt hallunk arról, hogy alacsonyak a felvásárlási árak, magasak az adók, hogy az útdíj innen már többe kerül Hegyeshalomig, mint az üzemanyag. Sok-sok nehézséggel küzdenek a mezőgazdaságban élők. Az aszály lassan megszokottá válik, s csak Szibériában milliószámra vonnak be a mezőgazdaságba újabb és újabb területeket, így a mezőgazdasági árak csökkenése valószínűleg szintén megszokott lesz. Hál’ istennek még van földalapú támogatás, így a gazdák részben ebből tudják fedezni, hogy a környező vagy távoli országok termelői olcsóbban dolgoznak. A megoldás a tudomány, a technológia, a képzés, az oktatás. Az, hogy egyre jobb fajtákat tenyésztenek, illetve a vetőmagból is egyre jobb minőségűeket, a megváltozott éghajlati viszonyainkhoz a legjobban megfelelőket nemesítik és használják fel – mondta. Hozzátette: a kihívások adottak, ahogy a válasz ebben a csodálatos kihívásban is tetten érhető, ahová minden évben a szakma legjobbjai érkeznek, s példát mutatnak minden gazdának, minden mezőgazdásznak.

– Vitán felül áll, hogy sikeres állattartás, állattenyésztés és állati termék előállítás nélkül a magyar mezőgazdasági soha nem lehet sikeres. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hozzátette, a szankciók és a háború miatt nagyon sok kihívással kell szembenéznünk, de nem csak gazdasági és szakmai problémákkal kell szembenéznünk, de azzal is, hogy a társadalom, a témához nem értő tagjai is véleményt formálnak arról, hogy milyen formában előállított élelmiszert szeretnének enni. Zajlik a fogyasztók befolyásolása, s erre valamilyen formában nekünk is válaszolni kell. Az egyre szigorodó szabályozás mellett is arra kell törekednünk, hogy az ágazat versenyképessége és jövedelmezősége is növekedjen. Meg kell találnunk a megoldást, hogy lehet a józan ész javára visszaállítani a zöldlobbi ellenében az európai agrárszabályozást, a megpróbálni megtalálni azt, hogy tudjuk felvenni a kesztyűt azon törekvésekkel szemben, hogy az embereket a laborban előállított hús vagy a rovarfehérje előállítására vagy a GMO-s élelmiszerek fogyasztására ösztönzik – mondta.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a kiállítás három évtizede a mezőgazdaság sokszínűségét fejezi ki és mutatja be, nehézségekkel és küzdelmekkel, de a sikerekkel és az elért eredményekkel is. – Ma olyan időket élünk, hogy aki a mezőgazdaságban dolgozik, az profi válságkezelővé válhatott, utalt a jelen gazdasági helyzetre, technológiai fejlődésre.

Hozzátette, már nem az ország területi nagysága számít, hanem, hogy ki képes elegendő energiát és élelmiszert előállítani. Ez adja meg egy ország biztonságát, erejét. – A mezőgazdaságon múlik az egész emberiség jövője – tette hozzá.

Farkas Sándor, az agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese köszöntőjében elmondta, hogy jelentős összeget kaptak tavaly az állattenyésztők és arra biztatott mindenkit hogy az idén is éljenek az idén tavasszal kiírt 400 milliárd forintos pályázatokkal és két új pályázattal is segítik az állattenyésztőket. – A vidékfejlesztési programnak köszönhetően az elmúlt 10 évben – 110 felhívás keretében – 390 ezer nyertes pályázatról tudnak beszámolni….

Mindannyian tudjuk, hogy a veszélyek korát éljük, ez azonban nem ok arra, hogy féljünk is a kihívásoktól, hiszen az elmúlt időszakban is megmutattuk, hogy közösen a magyar gazdatársadalommal minden kihívásnak meg tudunk felelni. A magyar mezőgazdaság célja: el szeretnénk érni, hogy 2030-ra Európa legfejlettebb mezőgazdaságaihoz tartozzék, mondta beszédében.

A megnyitón Fenyvesi Katalin a kiállítás szervezéséért kapott jubileumi elismerést, dr. Kocsis László főállatorvos pedig a Magyar Állattenyésztésért díjat vehette át. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége díját Nemes Imre, a NÉBIH elnöke kapta.

A megnyitót követően indultak látványos holstein-fríz, ló tenyészállat, húsmarha tenyészállat, juh- kecske tenyészállat bírálatok s indultak be a programok.

forrás: hodpress.hu