A kecskepestis ellen mindent bevetnek, amit lehet

Egyelőre Zala vármegyét érinti csak a kiskérődzők pestise vagy közismertebb nevén a kecskepestis. A szakemberek azonban már tavaly nyár óta – amikor a kór Romániában megjelent – kiemelt figyelmet fordítanak a megelőzésére. A kecskepestis mát tavaly nyár óta beszédtéma a szakemberek körében.

Kocsis László, a Hód-Mezőgazda Zrt. főállatorvosa reméli, a kecskepestis nem terjed Zala vármegyéből tovább. Már a 32. Alföldi Állattenyésztési Napokra készülnek, az előzetesen kötelezően elvégzendő szűrővizsgálatokat is befolyásolja, hogy éppen milyen állatbetegségek vannak jelen az országban.

A kecskepestis Romániából érkezett Zala vármegyébe

– Ez a betegség már tavaly nyár óta beszédtéma az állategészségügyi szakemberek körében, mert az elmúlt évben Romániában már fertőzött a kiskérődzők pestise. A magyar hatóságok tavaly küldtek minden állatorvosnak egy tájékoztatót a betegségről, hogy mire figyeljünk, mivel a tünetei sok más betegséggel is összetéveszthetők és mi az eljárásrend egy esetleges gyanú esetén. Vagyis már tavaly nyáron tudtuk, hogy ez a betegség itt van a szomszédban. Most Magyarországon is megjelent, az ország túlsó felén – mondta lapunk megkeresésére Kocsis László, a Hód-Mezőgazda Zrt. főállatorvosa. Kiemelte, a kiskérődzők pestise nemcsak Magyarországon, de Európában sem volt nagyon ismert, hiszen 1989-ben Afrikából csak Egyiptomig jutott el, 2018-ban pedig Bulgáriában ütötte fel a fejét, tavaly pedig Görögországban és Romániában.

– A Hód-Mezőgazda Zrt.-nél is hatalmas hangsúlyt helyezünk a megelőzésre. Mi három fronton is érdekeltek vagyunk. Van egy nagy létszámú báránytelepünk. Már gőzerővel szervezzük a 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Országos Szakkiállítást és Vásárt, illetve a vadásztársaságunk vadászterületén is él számos kiskérődző, azokat is rendszeresen figyelemmel kísérjük.

A szarvasmarhák is lehetnek vírushordozók

Kocsis László hangsúlyozta, a kiskérődzők pestisét okozó vírus, ellentétben az afrikai sertéspestissel, szerencsére nagyon gyenge ellenálló képességű, érzékeny a hőre és az ultraibolya sugárzásra, árnyékos részeken maximum 3 napig fertőzőképes. A Hód-Mezőgazda főállatorvosától megtudtuk, a szarvasmarhák is fogékonyak erre a betegségre, de náluk nem okoz tüneteket, viszont vírushordozók lehetnek.

Eddig minden állatot egészségesen vittek haza a kiállításról

– Egy ekkora társaságnál, mint mi is vagyunk, előírás, hogy járványvédelmi intézkedési tervvel kell rendelkeznünk. Ez tartalmazza a védekezés megszervezését, ellenőrzését. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy nálunk ne forduljon elő ez a betegség. Büszkék vagyunk arra is, hogy bár az állattenyésztési napok elmúlt 31 év alatt ugyan sokféle járvány előfordult Magyarországon, de tőlünk, a szigorú szabályok, rendelkezések betartatása miatt, minden állat ugyanolyan egészségesen mehetett haza, mint ahogy Hódmezővásárhelyre érkezett – mondta Kocsis László, aki emlékeztetett, a kiállítási területre, ha akár egy előírt előzetes vizsgálati eredmény is hiányzik, nem engedik be az állatot, akkor sem, ha messziről, vagy akár külföldről érkezett a gazdájával.

forrás: delmagyar.hu