Mindent megváltoztatott itthon a járvány: sokkal nagyobb szigor kell

Bár új kitörés az elmúlt hetekben nem volt a száj- és körömfájást illetően, továbbra sem lehet garantálni, hogy a vírus ragályfogó tárgyakon nem élt túl, és ezért újabb fertőzés is előfordulhat – figyelmeztetett Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója. A szakember hozzátette: a járvány legfőbb tanulsága, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, a járványvédelmi szigorra, valamint a szakemberek véleményére kell hallgatni a laikusok és a konteókat terjesztők helyett.

Jelen pillanatban azt mondhatjuk, hogy túl vagyunk a legutolsó fertőzés kitörésétől eltelt 21 napos lappangási időn. Azóta nem volt kitörés, ami mindenképpen jó hír. Ettől függetlenül még ragályfogó tárgyakon optimális körülmények között a vírus képes túlélni és előfordulhat szándék nélküli, vétlen fertőződés. Ez még nem kizárható, azt mondják a virológusok, hogy összességében közel három hónap, ami után azt mondhatjuk, hogy fellélegezhetünk

– mondta el Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója. A cégvezető szerint az mindenképpen kedvező, hogy már túl vagyunk a lappangási időn és nem volt újabb kitörés. De száz százalék bizonyossággal még nem kizárható, hogy nem fog újabb eset előfordulni.

Továbbra sem árt az óvatosság, és azokat a járványvédelmi intézkedéseket, amiket részben a hatóság is előírt, vagy akár annál szigorúbbakat is, mindenkinek be kell tartania.

Az állategészségügyi járványokkal szembeni védekezés nem csupán szakmai, hanem stratégiai kérdés is a magyar mezőgazdaságban. A közelmúlt száj- és körömfájás járványa nem csapott le országos erővel, de az, hogy nem lett belőle katasztrófa, nem a véletlen műve volt. A vezérigazgató szerint a gyors reakció, a szakmai alázat és a felelősségteljes döntéshozatal menthette meg az ágazatot attól, hogy súlyos gazdasági kárt szenvedjen.

A szakember szerint a járvány kezelése figyelmeztetés mindazok számára, akik nem veszik komolyan az állategészségügyi protokollokat.

Felér egy atombombával

A száj- és körömfájás nem játék. Nem is feltétlenül maga a betegség az, ami igazán súlyos következményekkel jár, hanem az a gazdasági hatás, amit kivált

– hangsúlyozta Antal Gábor. A vezérigazgató szerint a járvány, ha elterjedt volna az országban, gyakorlatilag „atombombaként” robbant volna a teljes mezőgazdasági szektorban, különös tekintettel az állattenyésztésre és az exportpiacokra, de nemcsak az agráriumban, a teljes gazdaságban okozott volna hatalmas gazdasági kárt. A gazdasági kockázatok miatt már a kezdetekkor szigorú lépéseket tettek, így például lemondták az Alföldi Állattenyésztési Napok rendezvényt, a legjelentősebb regionális állattenyésztési kiállítást is, noha akkor még nem volt hivatalos tilalom érvényben.

Nagyon nehéz döntés volt, mert rengeteg energiát és pénzt fektettünk a szervezésbe. De mi állattenyésztők vagyunk, ha valaki, akkor mi tudjuk, hogy milyen következményekkel járhat egy ilyen járvány.

Megelőzés és felelősség

A Hód-Mezőgazda Zrt. és a rendezvényt szervező szakmai közösségek úgy döntöttek, nem várják meg a hatósági tiltást. Saját hatáskörben mondták le az eseményt, ezzel példát mutatva a többi ágazati szereplőnek is. A döntést azóta sem kérdőjelezte meg senki.

Akkor és ott a saját létünket kockáztattuk volna, ha nem lépünk időben. És nemcsak a sajátunkat: sok száz ember munkája, megélhetése, egész családok egzisztenciája forgott kockán. Ezért döntöttünk így, még ha fájó is volt.

A járványügyi modellezések szerint, ha nem történik azonnali beavatkozás az első kitörést követően, 4-6 héten belül akár 200-nál is több telepet fertőzhetett volna meg a vírus.

A fotelszakértők kora

Antal Gábor kitért arra is, hogy a szakmai munkát hozzá nem értő és megalapozatlan vélemények áradata övezte. Mint minden rendkívüli helyzetben, úgy a száj- és körömfájás kapcsán is tömegesen jelentek meg a laikus vélemények, sokszor éles kritikát megfogalmazva a szakmai döntések irányába. A vezérigazgató ezt élesen bírálta:

Mindenki virológus lett hirtelen, de az orvosi diagnózist is az orvos mondja ki, nem a páciens. Az állategészségügyben is a szakemberek döntenek.

Exportkitettség és ágazati sérülékenység

Továbbra is érezhető tehát a járvány hatása, ez minden fogékony állat, így a sertés, a szarvasmarha, a tejelő- és húsmarha piacán jelentkezik. A sertésnél érezhető ez leginkább, ahol egyértelmű a bizalmatlanság a piacon. Ráadásul itt is voltak átmeneti lezárások, és a környező országok tilalmai.

A járvány közvetett hatásai ugyanis nemcsak a belföldi piacot érintették, hanem a külpiacokat is.

Bár a hazai fogyasztás csökkenése több okra vezethető vissza – gazdasági nehézségek, fogyasztói bizalmi válság –, Antal Gábor szerint a járvány pszichológiai és piaci hatása sem elhanyagolható. A juh- és kecskeágazat különösen érzékeny, hiszen ezek az állatok is fogékonyak a vírusra, még ha hazánkban nem is történt fertőzés e fajok esetében. Antal Gábor, aki egyben a Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnöke is, kiemelte:

A bárányexportot szerencsére nem állították le az olasz hatóságok, de különféle vérvizsgálatokat, igazolásokat kértek, és az áru kimenetele végig kérdéses volt. Nagy volt a bizonytalanság. Egyetlen olaszországi zárás, egyetlen tiltás is padlóra küldhette volna a juhászatokat.

Rendszerszintű válaszra van szükség

A jelenlegi helyzet szerinte világosan megmutatta, hogy az állattenyésztésben nincs helye az önelégültségnek. A szektor rugalmassága és válságállósága korlátozott, így nem elég csak reagálni, fel is kell készülni.

El kell gondolkodni azon, hogy milyen az ágazat ellenállóképessége. Ha egy ilyen járvány ekkora hatást gyakorol, akkor rendszerszintű válaszokra van szükség. A legeltetett állatoknál – mint a juh – még nehezebb a zárt rendszerű védekezés. De ez nem lehet kifogás: szigorúbb szabályozás, fokozott állategészségügyi kontroll és a termelők tudatosabb hozzáállása kell.

Ha minden jól megy, napokon belül bejelenthetik a száj- és körömfájás végét, a neheze azonban most kezdődik – Vélemény.

Más fertőzések is veszélyt jelenthetnek

A száj- és körömfájással egy időben más kórokozók is megjelentek a térségben, például a kéknyelv vírus. A járványok globális terjedését pedig csak fokozza az éghajlatváltozás és a vektorok (vírushordozó rovarok) terjedése.

A környezetünkben lévő fertőzött országokból is átkerülhet a vírus. Ezért is van szükség a határokon átnyúló szakmai összefogásra, kutatásra, megelőző programokra. Ez nem csak magyar probléma, ez európai kérdés is.

Le kell vonni a tanulságokat

Antal Gábor végül arra emlékeztetett, hogy a legnagyobb tanulság az elmúlt időszakból az, hogy nem lehet mindent megjósolni vagy kivédeni, de a szakma felelőssége, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban reagáljon.

Mi ebből élünk. Ez nem hobbi, nem divat, ez hivatás. Imádkoztunk, hogy ne terjedjen tovább a vírus, mert annak beláthatatlan következményei lettek volna. Sokan nem tudják, mennyi ember megélhetése függ ettől az ágazattól. A mi felelősségünk, hogy ne a laikusok mondják meg, mi legyen – hanem a szakemberek döntsenek.

Címlapkép forrása: Getty Images

forrás: www.agrarszektor.hu