loader

Hírek

IN MEMORIAM EGYED BÉLA (1949-2022)

Foto

IN MEMORIAM EGYED BÉLA (1949-2022)

IN MEMORIAM
EGYED BÉLA
(1949-2022)


„Holdvilágos, fehér uton,
Mikor az égi pásztorok
Kergetik felhő-nyájokat, Patkótlanul felénk, felénk
Ügetnek a halál-lovak.

Nesztelen, gyilkos paripák
S árnyék-lovagok hátukon,
Bús, néma árnyék-lovagok.
A Hold is fél és elbuvik,
Ha jönnek a fehér uton.

Honnan jönnek, ki tudja azt?
Az egész világ szendereg:
Kengyelt oldnak, megállanak.
Mindig van szabad paripa
S mindig van gazdátlan nyereg.

S aki előtt megállanak,
Elsápad és nyeregbe száll
S fehér uton nyargal vele
Holdvilágos éjjeleken
Új utasokért a Halál.”
Ady Endre —A halál lovai
 


Nehéz szavakat találni mikor elmegy közülünk valaki. Pláne akkor, amikor olyan meghatározó személyről beszélünk, mint Egyed Béla, aki az ország egyik legismertebb szakembere volt az állattenyésztő berkekben. Január 28-án váratlanul, hirtelen távozott végleg az őt szeretők, tisztelők köréből.

Hódmezővásárhelyi születésúként mindig fontosnak tartotta, hogy szűkebb pátriája fejlesztésén dolgozzon. Gyermekkorától az állattenyésztés volt számára a meghatározó, és pályája választásakor más szóba sem kerülhetett. Munkásságát is ezen cél vezérelte és az állattenyésztés felvirágoztatását mindig is szívügyének tekintette.

1974-ben, miután a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen diplomáját kézhez kapta, már biztos állás várta a Gorzsai Állami Gazdaságnál, ahol gyakorlatait ösztöndíjasként töltötte. Pár évvel ezután a Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaság újonnan elkészült 1400 férőhelyes tehenészeti telepének vezetésére kapott felkérést, amelyet örömmel fogadott.

Hozzáértő, lelkes munkájának köszönhetően a telep nagyon komoly eredményeket tudott felmutatni. Mind termelési, mind tenyésztési sikereinek igen magas mutatószámai voltak.

Számos elismerést elsőként kapott az általa vezetett tehenészet. Elsőként érték el a 10.000 kg-os termelési szintet, első aranytörzskönyves tehénként is a Tangazdaság 4587-es GÖNCÖL nevú tehene került bejegyzésre az 1995-ben újranyitott Aranytörzskönyvben.

A gazdaságban megtartott tavaszi és őszi bikanevelő tehénszemléken bemutatott egyedek közül éves szinten több, mint 100 viselhette a bikanevelő státuszt minden évben. A szemlék alkalmával 30-40 szakember is részt vett az eseményen. A mesterséges termékenyítő állomásokra számos tenyészbikajelölt került be I TV programba, melyek közül később jónéhány meghatározó apaállat lett a fajtában. A '90-es évek végén zajló embrióprogramban is több mint 1000 vajháti származású embrió mostak ki a szakemberek.

Az Ó vezetésével zajlott le 1992-ben a Tangazdaság részvénytársasággá történő átalakulása.

Élete összefonódott az állattenyésztéssel, hiszen a szarvasmarha mellett a sertés- és a lóágazat is a vezetésével működött ugyanúgy, mint a növénytermesztés és a vetőmagtermesztés.

A Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatói posztja mellett számos társadalmi feladatot is vállalt a szakmában.

Az alig 5 éves Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének elnökségében 1994-1998 között 4 évig alelnöki posztot töltött be, amikor is az Egyesület közel 800 tagot számlált, akik több, mint 225.000 tehenet tartottak tenyészeteikben.

Az 1998 és 2007 közötti időszakban pedig már elnökeként vezette a Holstein Egyesület munkáját.

Szakmapolitikai téren is kimagasló érdemeket tudhatott Magáénak, hiszen a rendszerváltást követően a térségből először Magyarország kapta meg a 8. Holstein-fríz Világkonferencia rendezési jogát, ahol aktív szervező tagja volt a programnak és a vajháti tehenészet bemutató telepe volt a 44 orsŽágból érkezett közel 500 fős rendezvénynek.

Hasonló magas színvonalú szakmai munkát tett lehetővé 2003-ban az Európai Holstein és Vörös Holstein Konföderáció vezető küllemi bírálók számára tartott magyarországi rendezvényén az általa vezetett Hód-Mezőgazda Zrt. kiváló állománya.

Elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1994-ben életre hívott Alföldi Állattenyésztési Napok megálmodásával és megvalósításával. Kollégáival olyan maradandó értéket alkottak, ami méltán nevezhető ma már világhírűnek. Merem ezt mondani azzal a biztos tudattal, hogy az elmúlt 28 év alatt a világ számos pontjáról érkeztek vendégbírók és érdeklődő szakmai látogatók egyaránt.

Ugyancsak a kiállítási kultúra fejlesztése lebegett a szeme előtt, amikor 1996-ban az Egyesület által Olaszországból meghívott felkészítő szakemberek által tartott tanfolyamnak helyet adott a vajháti tehenészetben. Az ország különböző pontjairól érkeztek szakemberek, akik itt ismerkedhettek az állatelőkészítés fortélyaival.

Nem csak az örömteli pillanatokban volt jelen az állattenyésztés életében, hanem a nehézségek alkalmával is feladatának tekintette a tenyésztők megsegítését. Vezetésével zajlottak 2003-ban a talán mindenkori legalacsonyabb tej felvásárlási ár körüli viták és egyeztető tárgyalások Kecskeméten.

2004-es nyugdíjazásáig aktívan részt vett a hazai tenyésztés-szervezés mindennapjaiban. Ezt követően már a saját növénytermesztési gazdaságára és a 100 tehenet számláló szarvasmarha telepére koncentrált.

A lovak szintén élete meghatározó szereplői voltak. A furioso-north star fajta Aranyági ménese a fajta főménese címet viselhette magán vezetése alatt. Mindez nem valósulhatott volna meg az ő határtalan lószeretete nélkül.

Hasonló szenvedéllyel űzte a vadászatot is, ahol a csend és a természet közelsége volt számára a leginkább vonzó és kikapcsolódást biztosító időtöltés.

Munkásságát lakókörnyezete és a szakma is számtalan elismeréssel honorálta.

Ujhelyi lmre-díj, Csukás Zoltán-díj, Horn Artúr-díj, MÉM Miniszteri kitüntetés.

Állami kitüntetésben is részesült 1998-ban, mikor a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét kapta.

Hódmezővásárhely 2021-ben PRO URBE díjjal ismerte el a városért és a szakmáért áldozott több évtizedes munkáját.

Távozásával olyan vidám, jó humorú és szakmailag felkészült ember távozott közülünk, akire méltán fogunk emlékezni még hosszú évtizedeken keresztül. Emléke velünk él tovább!

Legyen számára könnyű a föld, nyugodjon békében!



Aranytörzskönyves avatás és bikanevelő tehénszemle a Hód-Mezőgazda Zrt. vajháti telepén.